A Magyarországon működő gazdasági társaságok alapvetően két fő adózási mód valamelyike szerint adóznak:

• társasági adó (TAO); vagy

• kisvállalati adó (KIVA).

A legmegfelelőbb adózási mód kiválasztása többek között a vállalkozás várható nyereségétől, bérköltségeitől, osztalékpolitikájától, beruházásaitól, tulajdonosi struktúrájától és jövőbeni üzleti terveitől függ.

A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) a jelenlegi szabályok szerint gazdasági társaságok számára nem választható.

1. Társasági adó – TAO

A társasági adó a magyar gazdasági társaságok általános adózási formája, ideértve többek között a korlátolt felelősségű társaságokat (Kft.), betéti társaságokat (Bt.), közkereseti társaságokat (Kkt.) és zártkörűen működő részvénytársaságokat (Zrt.).

A társasági adó alapja a vállalkozás számviteli adózás előtti eredményéből kerül meghatározásra, amelyet a jogszabályban meghatározott növelő és csökkentő tételekkel kell módosítani.

Gyakori adóalap-módosító tételek lehetnek például:

• a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés;

• céltartalékok és értékvesztések;

• a vállalkozási tevékenységgel össze nem függő költségek;

• bírságok és büntetések;

• behajthatatlan követelések;

• kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek;

• elhatárolt veszteség;

• beruházások; valamint

• az igénybe vehető adókedvezmények.

A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a.

Bizonyos esetekben a vállalkozásnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a számviteli eredménye vagy a kiszámított adóalapja eléri-e a jogszabályban meghatározott jövedelemminimumot. A jövedelemminimum főszabály szerint a korrigált összes bevétel 2%-a. Ha a számított eredmény ennél alacsonyabb, a vállalkozás választhatja a jövedelemminimum adóalapként történő alkalmazását, vagy kiegészítő nyilatkozatot tehet, amelyben részletes adatokat szolgáltat az adóhatóság részére.

A társasági adó különösen megfelelő lehet olyan vállalkozások számára, amelyek:

• viszonylag alacsony bérköltséggel működnek;

• nyereségük jelentős részét rendszeresen osztalékként fizetik ki;

• jelentős levonható költségekkel vagy adótörvény szerinti értékcsökkenéssel rendelkeznek;

• társaságiadó-kedvezményre jogosultak;

• összetett tulajdonosi vagy vállalatcsoport-struktúrában működnek; vagy

• nem felelnek meg a KIVA választására vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

A 9%-os társasági adó nem tartalmazza a magánszemély tulajdonosok által a nyereség osztalékként történő kifizetésekor fizetendő adókat.

2. Kisvállalati adó – KIVA

A KIVA elsősorban kis- és középvállalkozások számára kialakított, választható adózási forma.

A KIVA mértéke 10%. Kiváltja:

• a 9%-os társasági adót; valamint

• a 13%-os munkáltatói szociális hozzájárulási adót.

A KIVA nem váltja ki az általános forgalmi adót (ÁFA), a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a munkavállaló személyi jövedelemadóját vagy társadalombiztosítási járulékát.

A KIVA adóalapját nem közvetlenül a vállalkozás számviteli nyeresége alapján számítják ki. Az adóalap általában az alábbiakon alapul:

• személyi jellegű kifizetések;

• jóváhagyott osztalék;

• tőkekivonások és tőkebevonások; valamint

• egyéb, jogszabályban meghatározott módosító tételek.

Az adóalap nem lehet alacsonyabb a személyi jellegű kifizetések összegénél.

A KIVA egyik legfontosabb előnye, hogy a vállalkozásban hagyott és újra befektetett nyereség általában nem növeli a KIVA adóalapját. Emiatt a KIVA különösen kedvező lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nyereségüket visszaforgatják, eszközöket vagy készleteket vásárolnak, növelik munkavállalóik számát, vagy jelentős növekedést terveznek.

Ki választhatja a KIVA-t?

További jogszabályi feltételek teljesülése mellett a KIVA akkor választható, ha:

• a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladja meg a 100 főt;

• várható éves bevétele nem haladja meg a 6 milliárd forintot;

• várható mérlegfőösszege nem haladja meg a 6 milliárd forintot;

• üzleti éve december 31-én zárul; valamint

• megfelel az egyéb jogszabályi és adózási feltételeknek.

A kapcsolt vállalkozások bevételi és létszámadatait e határértékek vizsgálatakor bizonyos esetekben együttesen kell figyelembe venni.

A vállalkozás főszabály szerint mindaddig a KIVA hatálya alatt maradhat, amíg létszáma nem haladja meg a 200 főt, illetve éves bevétele nem haladja meg a 12 milliárd forintot. Egyéb körülmények is eredményezhetik a KIVA-alanyiság megszűnését.

A KIVA választását különösen érdemes megfontolni, ha:

• a bérköltségek magasak a vállalkozás nyereségéhez képest;

• a vállalkozás több munkavállalót foglalkoztat;

• a vállalkozás béremelést vagy létszámbővítést tervez;

• a nyereség nagy része a vállalkozásban marad;

• jelentős beruházásokat vagy készletbeszerzéseket terveznek; vagy

• a tulajdonosok további tőkebevonással kívánják finanszírozni a növekedést.

A KIVA nem automatikusan kedvezőbb pusztán azért, mert az adókulcsa 10%. Az osztalékfizetéseket, tőkeműveleteket, korábbi adóévekben felhalmozott eredményt és az adózási módok közötti áttérés költségeit is figyelembe kell venni.

Bérterhek és a társaság tagjainak kifizetései

A munkabérek és egyéb díjazások adózása részben független a társaság által választott adózási módtól.

A munkavállalókat és biztosított társas vállalkozókat általában az alábbi közterhek terhelik:

• 15% személyi jövedelemadó; valamint

• 18,5% társadalombiztosítási járulék.

Ezeket az összegeket a vállalkozás vonja le a magánszemély bruttó jövedelméből.

TAO szerinti adózás esetén a vállalkozás általában további 13% szociális hozzájárulási adót fizet a bruttó munkabérek és egyéb, adóköteles kifizetések után.

KIVA esetén a 13%-os munkáltatói szociális hozzájárulási adót a személyi jellegű kifizetésekre és a KIVA-adóalap egyéb elemeire fizetendő 10%-os KIVA váltja ki.

Speciális minimum járulékfizetési szabályok vonatkozhatnak azokra a tagokra, akik személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében vagy ügyvezetői feladatokat látnak el. A pontos kötelezettség attól függ, hogy a tag munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagsági jogviszony keretében végzi-e tevékenységét, illetve rendelkezik-e más, megfelelő biztosítási jogviszonnyal.

Osztalékfizetés

A társaság saját adókötelezettsége és a tulajdonosok részére fizetett osztalék adózása két külön kérdés.

A magyar adóügyi illetőségű magánszemélynek fizetett osztalékot általában:

• 15% személyi jövedelemadó; valamint

• 13% szociális hozzájárulási adó terheli az alkalmazandó éves felső határig.

Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összege függ a magánszemély egyéb, az éves felső határba beszámító jövedelmeitől.

Eltérő szabályok vonatkozhatnak arra az esetre, ha a tulajdonos külföldi magánszemély vagy külföldi társaság. Ilyenkor vizsgálni kell a tulajdonos adóügyi illetőségét, az alkalmazandó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, valamint az illetőség szerinti ország jogszabályait is.

TAO esetén az osztalék kifizetése nem módosítja a társaság nyeresége után már kiszámított társasági adót.

KIVA esetén azonban a jóváhagyott osztalék általában növeli a KIVA adóalapját, bizonyos, a KIVA-alanyiság kezdete előtt keletkezett eredményből fizetett osztalékok kivételével. Emiatt a tervezett osztalékpolitika fontos szempont a két adózási mód összehasonlításakor.

Általános forgalmi adó – ÁFA

A vállalkozás ÁFA-státusza független attól, hogy TAO vagy KIVA szerint adózik.

2026-ban Magyarországon főszabály szerint akkor választható az alanyi adómentesség, ha az érintett éves bevétel nem haladja meg a 20 millió forintot, és az egyéb jogszabályi feltételek is teljesülnek.

Az alanyi adómentes vállalkozás általában:

• nem számít fel magyar ÁFÁ-t a számláin;

• alanyi adómentes belföldi értékesítései után nem fizet ÁFÁ-t; valamint

• beszerzéseinek előzetesen felszámított ÁFÁ-ját nem vonhatja le.

Az alanyi adómentesség választása nem feltétlenül előnyös, ha a vállalkozás jelentős beruházásokat hajt végre, vagy rendszeresen vásárol levonható ÁFÁ-t tartalmazó termékeket és szolgáltatásokat.

A határon átnyúló szolgáltatások, Közösségen belüli ügyletek, külföldi beszerzések és fordított adózás alá tartozó ügyletek ÁFA-regisztrációs, bevallási vagy fizetési kötelezettséget keletkeztethetnek akkor is, ha a vállalkozás egyébként alanyi adómentességet alkalmaz.

Helyi iparűzési adó

A Magyarországon vállalkozási tevékenységet végző társaságokat helyi iparűzési adó is terhelheti azon önkormányzat területén, ahol székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek.

A helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzat határozza meg, és az legfeljebb az iparűzési adóalap 2%-a lehet.

Az általános szabályok szerint az adóalap a nettó árbevételből kerül meghatározásra, amely bizonyos, jogszabályban meghatározott tételekkel csökkenthető, többek között:

• az eladott áruk beszerzési értékével;

• a közvetített szolgáltatások értékével;

• az alvállalkozói teljesítések értékével;

• az anyagköltséggel; valamint

• az elszámolható kutatás-fejlesztési költségekkel.

A legfeljebb évi 25 millió forint bevétellel rendelkező vállalkozások az alkalmazandó feltételek teljesülése esetén egyszerűsített, bevételi sávokon alapuló adóalap-megállapítást választhatnak.

A KIVA-alanyok speciális iparűzésiadó-számítási módszert is választhatnak, amely szerint az iparűzési adó alapja főszabály szerint a KIVA-adóalap 120%-a. Az egyes lehetőségeket külön is érdemes összehasonlítani, mivel a KIVA-alapú iparűzésiadó-számítás nem minden esetben a legkedvezőbb megoldás.

Innovációs járulék

A magyar társaságokat innovációs járulékfizetési kötelezettség is terhelheti.

A mikro- és kisvállalkozások főszabály szerint mentesülnek az innovációs járulék alól. A vállalkozás besorolásakor azonban figyelembe kell venni a partner- és kapcsolódó vállalkozásokat, valamint a jogszabályban meghatározott kétéves szabályt.

A mentességre nem jogosult vállalkozások általában az iparűzési adó alapjához hasonló módon meghatározott adóalap 0,3%-ának megfelelő innovációs járulékot fizetnek.

A KIVA nem váltja ki az innovációs járulékot.

Melyik adózási módot válassza a vállalkozás?

A TAO és a KIVA közötti döntést nem célszerű kizárólag a névleges adókulcsok alapján meghozni.

A választás során többek között az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:

• várható éves árbevétel és nyereség;

• bérköltségek;

• a munkavállalók és társasági tagok száma és jogállása;

• tervezett osztalékfizetések;

• tőkebevonások és tőkekivonások;

• korábbi évekből felhalmozott eredmény;

• beruházások és eszközbeszerzések;

• finanszírozási és hitelkonstrukciók;

• kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek;

• igénybe vehető adókedvezmények;

• helyi iparűzési adóval kapcsolatos hatások; valamint

• a vállalkozás hosszú távú növekedési tervei.

Az adózási mód kiválasztása vagy megváltoztatása előtt célszerű részletes számítást készíteni a vállalkozás várható bérköltségei, nyeresége, beruházásai és osztalékpolitikája alapján. Egy adott vállalkozás számára kedvező adózási mód egy másik vállalkozás esetében lényegesen magasabb adóterhet eredményezhet.

Ez az összefoglaló általános tájékoztatást nyújt a 2026-ban alkalmazandó magyar adószabályok alapján. A vállalkozás egyedi körülményei, tulajdonosi struktúrája és nemzetközi ügyletei jelentősen befolyásolhatják a tényleges adókötelezettséget.